- I miei eventi
- | I miei amici |
- I miei artisti
-
(era qui 3 giorni fa)
borosklara, F, 59 anni, da Somogy (Ungheria) -
(era qui il giorno 6 Novembre)
jaxon89, M, 48 anni, da Csongrád (Ungheria) -
(era qui il giorno 17 Ottobre)
TOMCAT™, M, 38 anni, da Benevento -
(era qui il giorno 1 Ottobre)
zhonghua, M, 26 anni, da 广东 (Cina) -
(era qui il giorno 27 Settembre)
fengqingmeimei, F, 19 anni, da 上海 (Cina) -
(era qui il giorno 1 Settembre)
feng625, F, 26 anni, da 河南 (Cina)
Parlo:
- inglese,
Nel tempo libero amo:
- Guardare la tv,
- Andare a teatro,
- Andare a trovare gli amici,
La mia meta di viaggio preferita:
- Un paese esotico,
Quando viaggio preferisco:
- Un camper sempre in movimento,
La cucina che amo:
- Semplice Vegetariana,
Preferisco bere:
- Un analcolico,
Musica:
- Metal,
- Opera,
- Dance,
- Techno,
Il genere di film che preferisco:
- Fantasy,
Il mio film preferito:
- GHOST
Amo leggere:
- Le riviste illustrate,
- Poesie,
Il mio libro sul comodino:
- A SZELLEM ÉLETE
Io e lo sport:
- Dovrei sgranchirmi un po',
Internet mi piace perchè:
- Trovo molte informazioni con i motori di ricerca,
- (aggiornato 55 minuti fa via web)
-
(aggiornato 1 ora fa via web)
altar09 : Mİ ME KSYPNAS POU S'AGAPO. -
(aggiornato 2 ore fa via web)
pityu51 : Szívből szeretni, híven! Nincs szebb égni tűzben! És eggyütt repülni fel, hogy lelkünk kevésbé féljen! Szívből szeretni mámor, elvész közel és távol! Érizd a szived lángol, eltünt a mult a mából! -
(aggiornato 7 ore fa via web)
marcsi64 : kukk be ide: http://www.hemel-business.hu -
(aggiornato 8 ore fa via web)
Eszti : A látásod kitisztul, amint a szívedbe tekintesz. Aki kifelé néz, álmodik. Aki befelé néz, fölébred. Carl Gustav Jung -
(aggiornato 8 ore fa via web)
TOMCAT™ : buongiorno dada..sono tornato!
- I commenti che ho ricevuto |
- I commenti che ho scritto
Eszti:
Jó reggelt és nagyon vidám napot kivánok!![]()
![]()
![]()
![]()
Eszti
Mihályi Réka:
Miért?
Miért nehéz az embernek kifejezni önmagát?
Miért érezheti barátja mellett mégis a magányt?
Hogyan mondhatja valakinek úgy a szavakat,
Hogy azok ne csak olyanok legyenek, mint egy üres szavalat?
Minek jó az, ha gondolkodik az agyunk,
Ha közben barátainkkal ellenségek vagyunk?
Miért nem tudunk mindig olyanok lenni,
Amit tényleg akarunk, azt kimondani és tenni?
Miért csak a múltbeli pillanat után futunk?
Miért nem teszünk valamit, mikor még tudunk?
Miért hallgatunk mindig, ha beszélnünk kéne?
Miért állunk megsértve, ha ugrálnunk kéne?
Miért mutatjuk egymásnak hamis arcunkat?
Önmagunkat legyőzve kezdjük újabb harcunkat.
Miért bántjuk egymást, ha ez magunknak fáj?
Csak nem mondunk ki szavakat, csak elnémul a száj.
Miért alszunk nyugodtan, ha semmi sincs rendben?
Miért nem kiáltunk bele, az örjítő csendbe?










